megint irok. na nem mintha valami annyira fontos dolog tortent volna azota...
megvolt a maturandusz, szep volt, jo volt, szivesen vegigcsinalnam megegyszer. talan kicsit osszehozta a tarsasagot, habar meg mindig ketelkedek egy-ket emberben. nem igazan erek dolgokat, magamban se, de en ugy talalom logikusnak, hogy ha valaki rendes velem, azzal en is az leszek, vagy legalabb a minimalis joindulat megvan bennem iranta. azthiszem ez az idezet a legtalalobb ide:

::viperafeszek::

"teljesen mindegy, hogy a kiujjad nyujtod, vagy az egesz karod, megmarnak es akkorsem lesz jobb ha kapalozol akkorsem ha nem mozdulsz. legfeljebb egy ido utan halottnak neznek"

azthiszem, tul sokat kell meg valtoznom, ahhoz, hogy megtudjak erteni nehany dolgot, es leplezzem az igen magasfoku naivitasom.