2008. július 31., csütörtök

-lelkifroccs-

hazajöttünk, szép volt. szabadnak éreztem magam. talán már tul szabadnak. nemtudom kezelni a helyzetet. képtelen vagyok. tényleg a pillanatnak eltem, de valahogy nem érzem jol magam. lekellene csillapodni. lassan közeleg a szulinapom ami nem változtat semmin, maximum mindenkinek az orra ala dughatom a személyim, hogy igen nagykoru vagyok.

2 hetig külön világban éltünk. egy olyan világban ahol mindent szabad, ahol kapsz ingyen sört ,ahol nem nézik hogy vagy felöltözve, ahol mindenki barátságos, ahol leülsz es beszélgetsz olyanokkal akiket nem ismersz, ahol bezuhannak a sátradba hajnaban, ahol rengeteg ember van:

magyarországi aki felesegül akart venni,Sanyi aki bort vett nekünk, kisgyerek aki sört hozott, humoristak, 16 éves punkerek, pár orás ismerosok,party barátok, rég nem latott ismerosok, igaz barátok, részegek, jozanok, politikusok,zenekarok...

kimostam a ruhaim, megszáradt a sátram.

menjünk vissza.

Nincsenek megjegyzések: